2018. április 2., hétfő

Össze(nem) illő csillagjegyek

Fandom: Pál utcai fiúk
Párosítás: Boka/Nemecsek, nagyon említésszinten egy lehetséges Csónakos/Csele
Műfaj: modern AU
Korhatár: 12
Figyelmeztetés: slash
Megjegyzés: Az Anonim meme oldalára íródott a történet, a prompt a következő: "Szeretnék egy olyan történetet, amiben az egyik fiú (lehetőség szerint Nemecsek vagy Csele, de bárki más megfelel) a barátai agyára megy a horoszkóp mániájával :)"









- Kérsz egy zsepit? 
Nemecsek együttérzően meredt Csabira, aki viszont - úgy tűnt - nem egészen biztos abban, hogy elfogadja-e az ajánlatot. Nyilván mérges volt az egész világra, és ma már századjára veszett össze nagyjából minden lakótársával, nem is beszélve az alattuk lakó, túl hangos lakatosról meg a szomszéd macskásnéniről. (Pedig Micike tényleg nem szokott más lábtörlőjére kakilni. Neki is összejöttek a dolgok, hát na.) Mindenesetre Ernőre nagyon nehéz volt haragudni, így rövid hezitálás után Csele elfogadta a felé nyújtott zsebkendőt. 
 - Még mindig képtelen vagyok elhinni... - Csabi kifújta az orrát. Kisírt szemeivel csalódottan meredt Nemecsekre. - Én sosem... sosem csaltam volna meg! Érted, nekem tényleg ő volt a mindenem... 
- Még mindig a Liza? - Csónakos unottan horkantott fel a szomszéd kanapéról. (Annyira azért nem figyelt, a meccsidő mindig szent volt számára.) Közben Boka is bejött, három nagy pohár kamillás teával. Az egyiket előzékenyen Csabi kezébe nyomta. 
 - Csak egy hete történt a dolog, teljesen normális, hogy Csabi szomorú. Egy szakítás nagyon meg tudja viselni az embert. 
 - Te aztán tudod - vigyorgott Andris, Boka meg zavarában elvörösödött. 
- Nincs azzal semmi baj, hogy nem volt még párkapcsolatod - nyugtatta barátját Nemecsek, ahogy kortyolt egyet az italából. Mindig Boka csinálja a legfinomabb teát. - Tökre fiatal vagy még. Meg amúgy is, az idei éved elvileg szerencsésen alakul majd, hátha a szerelem is rádtalál. Pont tegnap néztem meg a jövő heti horoszkópokat, és azt írja, hogy az Oroszlán előre nem látott sikereket érhet el a magánéletében. Legutoljára az érettségi évében álltak össze a csillagok ennyire szerencsésen. 
Csónakos fojtottan röhögött a szoba túlsó felén, de inkább nem szólt hozzá. Csele viszont magához tért. 
- Érettségi... - szipogta. Aztán a mellette ülő Bokára nézett. - A szalagavatón Richternek is valami olyasmit mondtál, hogy rátalál a pénz, nem? Az megmaradt, mert két héttel később mondta, hogy az apját kirúgták a munkahelyéről. 
 - Lehet, de most meg már saját nyaralója van Balatonbogláron! - vágott vissza önérzetesen a fiú. Annyira lelkes volt, hogy még az arca is kipirult; utálta, ha a barátai az asztrológiai érdeklődése miatt gúnyolódtak rajta, de még mindig nem adta fel, hogy meggyőzze őket a saját igazáról. - Ugye, hogy végül is bejött a dolog? Meg aztán a szerelmi dolgokban is igazam szokott lenni. 
 - Lizáról én is első pillantásra megmondtam, hogy egy picsa - forgatta a szemeit Csónakos. - Nem kell az ilyesmihez horoszkópokat olvasgatni. 
Ernő felsóhajtott. 
- Andris, te túl könnyen ítélkezel. Hogy mondhatod meg bárkiről első pillantásra, hogy milyen? Itt egyedül az volt a baj, hogy két Szűz nem jön ki egymással jól. Ráadásul Csabinak Halak az aszcendense, ez még jobban megnehezítette a párkapcsolatot. 
 - Ez hülyeség - vetette ellen Andris, aki most már kevéssé figyelt a tévére; kifordult a fiúk felé, és hangosan magyarázni kezdett. - Mikor Hajnival jártam, azt mondtad, hogy ez így nem lesz jó, egy Bika és egy Oroszlán nem jön ki jól egymással. 
 - Szakítottatok is. 
- Igen, öt év párkapcsolat után. De nem is ez a lényeg - hangsúlyozta Andris. - Te meg Boka is éppen ilyen jegyűek vagytok. 
 Nemecsek pirulva pillantott a kifejezéstelen arcú Jánosra. 
- Oké, de mi csak barátok vagyunk. Az nem... nem számít. 
- Tényleg nem? - érdeklődött Csabi. Aztán a fiú - valami titokzatos egyetértés nyomán - rögtön összenézett Csónakossal, majd mindketten sóhajtottak egyet, és egyszerre Ernőre emelték szemüket. A szőke - ennyi tekintet kereszttüzében - kezdte kényelmetlenül érezni magát, meg még a korábbiaknál is jobban elvörösödött, így inkább motyogva közölte, hogy elmegy a konyhába vacsorázni valamit. 
Miután távozott, János még elgondolkodva ült pár percig. Majd hirtelen értetlenséggel bukott ki belőle a kérdés: 
- Ez mi volt? 

Csónakos hirtelen nagyon érdekesnek találta a meccset (pedig jó fél órája egy darab gól nem volt), Csele meg a zsebkendőt gyűrögette először négy, majd nyolc rétbe. Aztán a zsepi elszakadt, Csele felnézett a plafonra, és úgy döntött, elege van. 
- Emlékszel a két héttel ezelőtti házibulira? Amit Barabáséknál tartottunk. 
 Boka a homlokát ráncolta. 
- Nem tudtam elmenni, mert zh-ra tanultam. Aztán egész este kaptam messengeren a képeket, hogy a Leszik részegen szerenádot adott a Rácz tanár úrnak, Weisz meg alkoholmérgezéssel bekerült a toxikológiára. 
 - Nagy faszság volt Kolnaytól, hogy fotózott - mulatott jót az emlékeken Andris, Csele azonban csúnyán meredt rá. - A lényeg, hogy még mielőtt eldurvult a buli, felelsz vagy merszet játszottunk. Kicsit köcsögök voltunk Ernővel, az az igazság. 
- Mikor a felelést választotta, Geréb megkérdezte őt, hogy ha már úgyis meleg, mondja meg, melyikünkkel feküdne le szívesen - borult el Csaba arca. - Már a Pál utcaiak közül. Ernő persze tiltakozott, hogy a legjobb barátai vagyunk, és meg sem fordulna a fejében ilyesmi, de hát Dezső hajthatatlan volt. Aztán megpróbáltunk kicsit könnyíteni Ernő helyzetén, és... 
- És körbement a jelenlévők között egy hasonló kör - folytatta Csónakos. - Megtudtuk, hogy kábé mindenki a mi Csabánkat akarná megfekteteni. Közben Ernőt is itattuk kicsit, és aztán kibökte, hogy hát amúgy tényleg nem gondolt ilyesmire még velünk kapcsolatban, de téged azért nem utasítana vissza, ha közelednél felé. 
 Boka döbbenten pislogott Andrásra. 
- De most...? 
 - Nem hiszem, hogy komolyan gondolta - vont vállat Csaba. - Mármint, mi erőltettük. Mi például Csónakossal kölcsönösen választottuk egymást, de azért még nem fogunk lefeküdni. 
 - Pedig jó parti vagyok - sóhajtotta Andris tettetett utálattal. 
Boka kétségbeesetten a tenyerébe temette az arcát. 
- De Ernő tényleg meleg. És az előbb olyan hirtelen rohant ki... nem kellene utána mennem? Mi van, ha...? 

A két srác válaszát azonban már nem várta meg, néhány másodperc hezitálás után fogta magát és kiment a nappaliból. Hosszú csönd maradt utána. 
 - Lassan ideje hazamennem. - Csele még utoljára megtörölte vörös szemeit a zsepivel, de igazából már nem volt rá szüksége; a könnyei régen megszáradtak. Felállt, majd a ruhatartó fogashoz ment; Csónakos felnézett. 
- Ilyen későn már a villamos is alig jár. Nem alszol itt? 
- A te szobádban? - nevetgélt finoman Csaba. Farkasszemet néztek Andrissal. 
- A kanapén. Nem akarlak becserkészni, nyugi. 
 - Remélem is - komolyodott el Csaba. - Ernő amúgy sem nézné jó szemmel, mert hát... egy Szűz és egy Bika? Hallatlan. 
Aztán mindketten elnevették magukat. 

 ××× 


 Mire Boka a konyhába ért, Ernő már vagy befejezte a vacsorát, vagy még el sem kezdte; mindenesetre a mosogató felett görnyedt, és szorgosan mosta el az ebédről megmaradt koszos poharakat és tányérokat. (Csónakos volt ma a soros, de persze megint képtelen volt rendet rakni maga után.) Nemecsek nem tűnt kifejezetten szomorúnak, nem is sírt, Boka mégis csak félve közeledett. 
 - Segítsek? 
Ernő hátranézett, majd egy félénk mosollyal nyugtázta barátja jelenlétét. 
- Nem kell, köszi. - Beharapta az ajkait. - A fiúk elmondták, ugye? 
Ezzel vissza is tért a mosogatnivalóhoz - nyilván nem akart szembenézni Bokával, nem akarta látni annak tekintetét. János mégis közelebb lépett hozzá, mellkasa szinte már Ernő hátát súrolta. Fogalma sem volt, mit kellene mondani, hogyan kellene elkezdenie egyáltalán, így elég nehéz lesz, hogy a fiú még csak rá sem pillant... 
- Figyelj... - Ernő hirtelen megfordult, így alig pár centiméter választotta őt el János arcától. - Gerébék leitattak, nem voltam teljesen magamnál. Valamit mondanom kellett. Csónakosék eddig mindig a horoszkópos dolgokkal szivattak, már azt is utáltam, de most már hetek óta nem hagynak békén azzal, hogy te meg én... érted. Ne haragudj, tudom, hogy te a lányokat szereted, és rossz lenne, ha ez a dolog bezavarna a barátságunkba. Az helyzet viszont az, hogy volt némi igazság abban, amit mondtam. Tényleg... öhm... vonzónak tartalak, de ha téged ez zavar, akkor én... 

Boka szempillantásnyi idő alatt magához húzta Ernő arcát, és lágyan ráilleszette száját az övére. János szíve a torkában dobogott, mialatt lágyan ízlelgette Ernő kamillaízű ajkait; Nemecsek puha volt és finom és gyönyörű. Mindkét kezével átkarolta Boka derekát, és teljesen elmerült a csókban. Amikor azonban megpróbálkozott azzal, hogy a nyelvét átdugja János szájába, az kissé ijedten kapta el a fejét. 
- Ne haragudj - szabadkozott vörösen Boka, ahogy lesütötte a tekintetét. - Kétszer csókolóztam egész eddigi életemben, tudom, hogy béna vagyok. 
 Nemecsek hitetlenkedve rázta a fejét. 
- Nem... nem vagy béna. - Aztán átölelte Bokát, és belefúrta a fejét annak nyakhajlatába. Boka nem győzött csodálkozni azon, hogy a fiú éppen annyival alacsonyabb nála, hogy a szintkülönbség kényelmes legyen. - Hú, ez még egy kicsit sok nekem. Ha te is gondoltál rám... így, miért nem szóltál? Tudtad, hogy a fiúkat szeretem. 
- Én nem igazán vagyok az a kezdeményező fajta - vallotta be az egykori elnök. Finoman megsimogatta Ernő tincseit. - Jól elvagyok egyedül. És attól még, hogy meleg vagy, simán előfordulhatott volna, hogy nem jövök be neked. Gondoltam rá, hogy egyszer megemlítem, de... sosem voltam olyan bátor. Meg féltem, hogy leégek, amiért nem tudok csókolózni. 
 Ernő kuncogott. 
- Ne félj, ez nem marad így sokáig. 

 Nem egészen öt perccel később Csónakos mit sem sejtve lépett be a konyhába; aztán szoborrá meredt az ajtófélfa környékén. Ernő szerencsére nagyjából ekkor döntött úgy, hogy kinyitja a szemét, és amikor meglátta Andrist az ajtóban, szinte rögtön elhúzta arcát a csókolózásban teljesen kifulladt Jánostól. Ott ült azonban továbbra is a reggelizőpulton, két lábát Boka csípője köré kulcsolva. 
 - Csak azért jöttem, hogy közöljem, Csele hazament - kezdte Csónakos kissé rekedten. Aztán gyorsan magához tért, és megköszörülte a torkát. - Amúgy engem nem érdekel, mit csináltok, csak légyszi, ne az én töpörtyűm felett. 
Ernő zavartan arrébb tolta azt az ominózus szatyrot, amire az előbb ráült. 
 - Nem zavar? - csodálkozott Boka. Csónakos vállat vont. 
- Ha Ernőt nem zavarja, hogy a csillagjegyetek szerint totál nem illetek össze, engem sem. Ha kiadjuk az egyikőtök szobáját, legalább tovább oszlik a rezsi. 
 Csónakos aztán felkapta a töpörtyűs zacskót, és mint aki jól végezte dolgát, elvonult a szobájába. 

 - Tényleg nem zavar, hogy a Bika meg az Oroszlán nem illik össze? 
Ernő pár pillanatra elgondolkodott. 
- Hmm, holnap úgyis megyek aurafotózásra, majd ott megkérdezem, mi ilyenkor a teendő. Ha a tanácsadó eltilt tőled, kénytelen leszek megfogadni a tanácsát. 
- Tényleg?! 
- Dehogy! - Ernő finoman megütötte János vállát. Hangosan felnevetett. - Az aurafotózás hülyeség. De azért be kell látnod, hogy a horoszkóp nem az. Tényleg rád talált a szerelem, még hamarabb is, mint gondoltad volna.

0 komment:

Megjegyzés küldése

 
Design by Casandra Krammer