2018. március 3., szombat

A legbátrabb pilóta

Fandom: Star Wars
Párosítás: Stormpilot
Korhatár: 12
Figyelmeztetés: slash, SPOILER a Last Jediből
Tartalom: Rose szerelmes Finnbe, és egy nagyon lelkes pillanatában úgy dönt, hogy ezt mindenki előtt nyilvánvalóvá teszi. Poe-nak is van azonban ehhez egy-két (keresetlen) szava.
Megjegyzés: Szintén az Anonim Meme oldalára íródott ez a kis rövidke valami, köszi kedves ismeretlen a promptot :) 
Megjegyzés #2: Ebben a fanficben nem történt meg az az ominózus Rose/Finn momentum,amire mind emlékszünk.





Rose a világ egyik legkedvesebb és legjószívűbb embere volt - és a legönzetlenebb is, legalábbis Finn saját véleménye szerint. A fiú (aki kezdetben nem tudott mit kezdeni a lány hősies önfeláldozásával, mert hát komolyan, Rose bele is halhatott volna a mentőakcióba) heteken át minden egyes nap meglátogatta őt az Ellenállás kórházi szekciójában, gondosan ügyelve arra, hogy mindig kényelmes legyen a feje alatt a párna. Néha színes könyveket is hozott, amiket persze a többnyire eszméletlenül, vagy bágyadtan fekvő lány nem láthatott - és akadozva, de annál lelkesebben olvasott fel ezekből olyan gyerekmeséket, amiket a galaxis legtöbb gyermeke amúgy is kívülről fújt. (Nyilván Poe-tól volt az összes, látszott is a gerincükön a gyakori igénybevétel. A fiú nem bánta, ha rongyosak is - a pilótára emlékeztették őt.) Finn különben úgysem ismerte ezeket a meséket. Honnan is ismerte volna? Az Első Rend által nevelésbe vett gyerekeknek (rabszolgáknak) sosem olvastak estimesét. Ha tudott is valamit a "Három kicsi droid és a sivatag" vagy a "Lizzie, a legbátrabb vajgőte" történeteiről, az csak azért volt, mert néha, mámoros éjszakákon az ellenállás legkiválóbb pilótája a bőrébe suttogta kedvenc gyerekkori meséinek főbb mozzanatait. (Finn mindig csak nevetett. És ilyenkor nem felejtette el otthonosan maga köré kulcsolni Poe karjait.)

Mindenesetre ahogy a hetek teltek, Rose lassan egyre több időt töltött ébren. Az arcszíne egészségesebbnek tűnt, a végtagjaiba újra erő költözött, és amikor már viszonylag biztonságosan tudott járni, rögtön visszakérette magát a szokásos hálószobájába. Sosem panaszkodott - mosolyogva és minden korábbinál energikusabban vetette magát az Ellenállás munkájába, és Finn nem is csodálkozott ezen. A küldetésük, de különösen a craiti ütközet után mindenki egy kicsit tisztelettudóbb és barátságosabb volt vele - nem kétkezi munkás volt már, hanem forradalmár. Mindenki tisztelte, több női pilóta barátkozott is vele. Rey társaságában is többször látták őt, ahogy egyes légi hajtóművek javításáról és fejlesztéséről beszélgettek; Finn úgy látta, hogy Rose talán soha nem volt még ennyire kicsattanó kedvében.

Ez a jókedv - látszólag - akkor is vele volt, amikor egyik délután (egy fontos stratégiai megbeszélés szünetében) néhány magasabb rendű pilóta úgy döntött, hogy trágár viccekkel szórakoztatja egymást; ezeknek a tárgyai főleg a galaxis legnagyobb alkoholtartalmú üdítői és a mindenféle fajba tartozó nők voltak. Poe is ott ült természetesen közöttük, és erőltetetten mosolygott; közben persze fél szemmel végig a sor túlsó oldalán ülő Finnt bámulta - Rose ugyanis éppen ezt az időpontot választotta, hogy kedélyesen odaköszönjön a fiúnak.

- ... szóval igen, abszolút egyetértek a tábornokkal. Majd meglátjuk, mi lesz az ülés második felében, ugye? Amúgy farkaséhes vagyok - nevetett a lány.
- Én is - bólogatott kedvesen Finn, még mutatta is Rose-nak, hogy nyugodtan leülhet mellé. A lány azonban nem mozdult, így Finn is inkább felállt. Maga sem értette, miért, de zavarban érezte magát a másik átható tekintetétől. - Rey éppen most indult el szendvicsnézőbe, elvileg nekem is hoz.
- Ó. - Rose itt hirtelen elpirult. - Remek. Igazából csak azért jöttem, mert...ööö... ráébredtem, hogy még nem köszöntem meg azt, hogy a gyógyulásom alatt végig ott voltál mellettem. Ez... kedves volt tőled.
Finn a homlokát ráncolta.
- Viccelsz? Igaz, hatalmas butaság volt, amit tettél, de ha te nem vagy, én sem lennék most itt. Én tartozom köszönettel neked.
Rose mosolya itt mintha kissé fakóbb lett volna.
- Á, más is megtette volna a helyemben. A barátnőd is, ha éppen ott van.
- A barátnőm? - Finn elcsodálkozott. - Reyre gondolsz? Ő nem a... barátnőm.
- Mi? Nem a barátnőd? Komolyan? - hadarta egyre hangosabban, és nyilván észre sem vette, hogy a körülöttük lévő pilóták mind őket figyelték, sőt, Leia tábornok is feléjük fordult. Rose hihetetlenül boldog mosolyra fakadt. - Akkor... akkor ez azt jelenti...?
Ám sem Finn, sem a többi jelenlévő nem tudta meg végül, mire gondolt. Rose ugyanis a következő pilanatban még mindig akkora örömmámorban úszott, hogy Finn nyakába vetette magát, és hevesen megcsókolta a fiút. Finn először csak homályosan érzékelte a lány belé kapaszkodó, meglepően erős karjait, a langyos ajkakat az ajkán; még ilyen öntudatlanul is az volt az első gondolata, hogy ez így nincs rendjén, ez így nem jó, így szinte rögtön ellökte magától Rose-t.
- Ne haragudj... - suttogta Finn zavartan, miközben érezte, hogy mindenki őket nézi. Az egész arca égett. - De én... én nem...

- Persze, hogy nem! - csattant fel hirtelen Poe, mire mindenki figyelme őrá összpontosult. A pilóta eddig még hajlandó volt tűrni, meg elviselni Rose nevetségesen nyilvánvaló rajongását Finn felé, de azért ami sok, az sok. A férfi felpattant a helyéről, majd (ügyet sem vetve néhány kollégája elképedésére) odamasírozott Finnhez, és birtokló mozdulattal maga felé húzta a fiút a karjánál fogva. Szemei szikrákat szórtak a megszeppent Rose-ra. - Különben sem illik ilyesmit csinálni mindenki szeme láttára, melyik bolygón nőttél fel, hogy ezt nem tudod?!
- Poe... - Finn finoman, támogatóan a pilóta hátára tette a kezét. Amikor összenézett vele, szavak nélkül is tökéletes megértették egymást.
- Nem, Finn, ne próbáld meg védeni!
- Én tényleg nem akartam... - hebegte Rose elsápadva, ahogy tekintetét kissé értetlenül váltogatta a két férfi között. - Csak... azt hittem...
Poe szeme dühösen villant meg.
- Csak ne higgy semmit, jó? - Egyik kezével átkarolta Finn derekát. Felsőbbrendű tekintettel nézett végig a teremben jelenlévőkön, talán csak Leia felé fordulva gyöngült kicsit a haragja. - Finn az enyém, és ezt jobb, ha mindenki az eszébe vési! Remélem, a jövőben senki nem fog ilyesmivel próbálkozni, mert ha igen, nagyon mérges leszek, és senki nem akar egy nagyon mérges Poe Dameronnal egy bázison élni, ugye?!

Hosszú másodpercekig senki nem szólalt meg. Aztán Finn közelebb intette magához a pilótát.
- Poe? - suttogta.
- Igen?
- Melyik részét nem értetted annak, hogy ne mondjuk el egy darabig, mert nagyon új még ez az egész, és nem akarom, hogy mindenki rólunk beszéljen?!
- Mindegyik részét értettem.
- Aha. És fel is fogtad? Csak mert a ne legyél feltűnő utasítást nem épp így értettem.
Leia tábornok figyelmet parancsoló hangja némi szórakozottággal vegyült, amint a nő hirtelen megszólalt:
- Azt ugye tudjátok, hogy hiába suttogtok, mindenki hall titeket?
Finn és Poe összenéztek. Majd mindketten Leiára.
- Öhm... - Poe felemelte az ujját, és minden bizonnyal éppen valami frappáns magyarázattal akarta kivágni magát, ebben a pillanatban azonban megérkezett Rey, maga után egy jókora kocsit tolva, ami tele volt finomabbnál finomabb ételekkel.
- Meghoztam a muníciót. - Aztán zavartan körbenézett a néma társaságon. A lány értetlenül meredt a tábornokra. - Lemaradtam valamiről?


2 komment:

 
Design by Casandra Krammer