Párosítás: Stormpilot
Korhatár: 12
Figyelmeztetés: slash, SPOILER a Last Jediből
Figyelmeztetés: slash, SPOILER a Last Jediből
Tartalom: Rose szerelmes Finnbe, és egy nagyon lelkes pillanatában úgy dönt, hogy ezt mindenki előtt nyilvánvalóvá teszi. Poe-nak is van azonban ehhez egy-két (keresetlen) szava.
Megjegyzés: Szintén az Anonim Meme oldalára íródott ez a kis rövidke valami, köszi kedves ismeretlen a promptot :)
Megjegyzés #2: Ebben a fanficben nem történt meg az az ominózus Rose/Finn momentum,amire mind emlékszünk.
Megjegyzés #2: Ebben a fanficben nem történt meg az az ominózus Rose/Finn momentum,amire mind emlékszünk.
Rose a világ egyik
legkedvesebb és legjószívűbb embere volt - és a legönzetlenebb is, legalábbis
Finn saját véleménye szerint. A fiú (aki kezdetben nem tudott mit kezdeni a
lány hősies önfeláldozásával, mert hát komolyan, Rose bele is halhatott volna a
mentőakcióba) heteken át minden egyes nap meglátogatta őt az Ellenállás kórházi
szekciójában, gondosan ügyelve arra, hogy mindig kényelmes legyen a feje alatt
a párna. Néha színes könyveket is hozott, amiket persze a többnyire
eszméletlenül, vagy bágyadtan fekvő lány nem láthatott - és akadozva, de annál
lelkesebben olvasott fel ezekből olyan gyerekmeséket, amiket a galaxis legtöbb
gyermeke amúgy is kívülről fújt. (Nyilván Poe-tól volt az összes, látszott is a
gerincükön a gyakori igénybevétel. A fiú nem bánta, ha rongyosak is - a
pilótára emlékeztették őt.) Finn különben úgysem ismerte ezeket a meséket.
Honnan is ismerte volna? Az Első Rend által nevelésbe vett gyerekeknek
(rabszolgáknak) sosem olvastak estimesét. Ha tudott is valamit a "Három
kicsi droid és a sivatag" vagy a "Lizzie, a legbátrabb vajgőte"
történeteiről, az csak azért volt, mert néha, mámoros éjszakákon az ellenállás
legkiválóbb pilótája a bőrébe suttogta kedvenc gyerekkori meséinek főbb
mozzanatait. (Finn mindig csak nevetett. És ilyenkor nem felejtette el
otthonosan maga köré kulcsolni Poe karjait.)
Mindenesetre ahogy a
hetek teltek, Rose lassan egyre több időt töltött ébren. Az arcszíne
egészségesebbnek tűnt, a végtagjaiba újra erő költözött, és amikor már
viszonylag biztonságosan tudott járni, rögtön visszakérette magát a szokásos
hálószobájába. Sosem panaszkodott - mosolyogva és minden korábbinál
energikusabban vetette magát az Ellenállás munkájába, és Finn nem is
csodálkozott ezen. A küldetésük, de különösen a craiti ütközet után mindenki
egy kicsit tisztelettudóbb és barátságosabb volt vele - nem kétkezi munkás volt
már, hanem forradalmár. Mindenki tisztelte, több női pilóta barátkozott is
vele. Rey társaságában is többször látták őt, ahogy egyes légi hajtóművek
javításáról és fejlesztéséről beszélgettek; Finn úgy látta, hogy Rose talán
soha nem volt még ennyire kicsattanó kedvében.
Ez a jókedv - látszólag -
akkor is vele volt, amikor egyik délután (egy fontos stratégiai megbeszélés
szünetében) néhány magasabb rendű pilóta úgy döntött, hogy trágár viccekkel
szórakoztatja egymást; ezeknek a tárgyai főleg a galaxis legnagyobb
alkoholtartalmú üdítői és a mindenféle fajba tartozó nők voltak. Poe is ott ült
természetesen közöttük, és erőltetetten mosolygott; közben persze fél szemmel
végig a sor túlsó oldalán ülő Finnt bámulta - Rose ugyanis éppen ezt az
időpontot választotta, hogy kedélyesen odaköszönjön a fiúnak.
- ... szóval igen,
abszolút egyetértek a tábornokkal. Majd meglátjuk, mi lesz az ülés második
felében, ugye? Amúgy farkaséhes vagyok - nevetett a lány.
- Én is - bólogatott
kedvesen Finn, még mutatta is Rose-nak, hogy nyugodtan leülhet mellé. A lány
azonban nem mozdult, így Finn is inkább felállt. Maga sem értette, miért, de
zavarban érezte magát a másik átható tekintetétől. - Rey éppen most indult el
szendvicsnézőbe, elvileg nekem is hoz.
- Ó. - Rose itt hirtelen
elpirult. - Remek. Igazából csak azért jöttem, mert...ööö... ráébredtem, hogy
még nem köszöntem meg azt, hogy a gyógyulásom alatt végig ott voltál mellettem.
Ez... kedves volt tőled.
Finn a homlokát ráncolta.
- Viccelsz? Igaz,
hatalmas butaság volt, amit tettél, de ha te nem vagy, én sem lennék most itt.
Én tartozom köszönettel neked.
Rose mosolya itt mintha
kissé fakóbb lett volna.
- Á, más is megtette
volna a helyemben. A barátnőd is, ha éppen ott van.
- A barátnőm? - Finn
elcsodálkozott. - Reyre gondolsz? Ő nem a... barátnőm.
- Mi? Nem a barátnőd?
Komolyan? - hadarta egyre hangosabban, és nyilván észre sem vette, hogy a
körülöttük lévő pilóták mind őket figyelték, sőt, Leia tábornok is feléjük
fordult. Rose hihetetlenül boldog mosolyra fakadt. - Akkor... akkor ez azt
jelenti...?
Ám sem Finn, sem a többi
jelenlévő nem tudta meg végül, mire gondolt. Rose ugyanis a következő
pilanatban még mindig akkora örömmámorban úszott, hogy Finn nyakába vetette
magát, és hevesen megcsókolta a fiút. Finn először csak homályosan érzékelte a
lány belé kapaszkodó, meglepően erős karjait, a langyos ajkakat az ajkán; még
ilyen öntudatlanul is az volt az első gondolata, hogy ez így nincs rendjén, ez így nem jó, így szinte
rögtön ellökte magától Rose-t.
- Ne haragudj... -
suttogta Finn zavartan, miközben érezte, hogy mindenki őket nézi. Az egész arca
égett. - De én... én nem...
- Persze, hogy nem! -
csattant fel hirtelen Poe, mire mindenki figyelme őrá összpontosult. A pilóta
eddig még hajlandó volt tűrni, meg elviselni Rose nevetségesen nyilvánvaló
rajongását Finn felé, de azért ami sok, az sok. A férfi felpattant a helyéről,
majd (ügyet sem vetve néhány kollégája elképedésére) odamasírozott Finnhez, és
birtokló mozdulattal maga felé húzta a fiút a karjánál fogva. Szemei szikrákat
szórtak a megszeppent Rose-ra. - Különben sem illik ilyesmit csinálni mindenki
szeme láttára, melyik bolygón nőttél fel, hogy ezt nem tudod?!
- Poe... - Finn finoman,
támogatóan a pilóta hátára tette a kezét. Amikor összenézett vele, szavak
nélkül is tökéletes megértették egymást.
- Nem, Finn, ne próbáld
meg védeni!
- Én tényleg nem
akartam... - hebegte Rose elsápadva, ahogy tekintetét kissé értetlenül
váltogatta a két férfi között. - Csak... azt hittem...
Poe szeme dühösen villant
meg.
- Csak ne higgy semmit,
jó? - Egyik kezével átkarolta Finn derekát. Felsőbbrendű tekintettel nézett
végig a teremben jelenlévőkön, talán csak Leia felé fordulva gyöngült kicsit a
haragja. - Finn az enyém, és ezt jobb, ha mindenki az eszébe vési! Remélem, a
jövőben senki nem fog ilyesmivel próbálkozni, mert ha igen, nagyon mérges
leszek, és senki nem akar egy nagyon mérges Poe Dameronnal egy bázison élni,
ugye?!
Hosszú másodpercekig
senki nem szólalt meg. Aztán Finn közelebb intette magához a pilótát.
- Poe? - suttogta.
- Igen?
- Melyik részét nem
értetted annak, hogy ne mondjuk el egy darabig, mert nagyon új még ez az egész, és nem akarom, hogy
mindenki rólunk beszéljen?!
- Mindegyik részét
értettem.
- Aha. És fel is fogtad?
Csak mert a ne legyél feltűnő utasítást nem épp így értettem.
Leia tábornok figyelmet
parancsoló hangja némi szórakozottággal vegyült, amint a nő hirtelen
megszólalt:
- Azt ugye tudjátok, hogy
hiába suttogtok, mindenki hall titeket?
Finn és Poe összenéztek.
Majd mindketten Leiára.
- Öhm... - Poe felemelte
az ujját, és minden bizonnyal éppen valami frappáns magyarázattal akarta
kivágni magát, ebben a pillanatban azonban megérkezett Rey, maga után egy
jókora kocsit tolva, ami tele volt finomabbnál finomabb ételekkel.
- Meghoztam a muníciót. -
Aztán zavartan körbenézett a néma társaságon. A lány értetlenül meredt a
tábornokra. - Lemaradtam valamiről?
Köszönöm. Csak köszönöm.
VálaszTörlésSzivesen :))
Törlés